- 2024.09.19.
Mi köze a mozgásszervi anatómiának a megvilágosodáshoz?
Röviden: a jóga.
Hosszabban pedig…
Bármilyen mozgásformát végzünk, biztonságosabban tudunk mozogni, ha ismerjük a testünk alapvető anatómiáját – minimum a legfontosabb ízületek (térd, csípő, váll) és talán még a gerinc működését, még ha csak nagy vonalakban is. Nyilván ugyanez igaz a jógaászanák gyakorlására, hiszen egy jógaórán is simán le lehet sérülni, ami viszont elég könnyen elkerülhető a pózok anatómiailag pontos kivitelezésével, illetve a hirtelen mozdulatok elkerülésével. Vagy ha van egy olyan ászana, ami még nem megy nekünk, akkor pedig más gyakorlatokkal fel tudjuk rá készíteni a testet, de persze ehhez megint csak nem árt tudni, hogy melyik izmokat, ízületeket célozzuk meg, és pontosan miért. Emellett sok jógapóz olyan jótékony hatásokkal is bír, amelyekkel a már meglévő sérüléseket, például meghúzódott izmokat vagy idegi „becsípődéseket” semlegesíteni tudunk. Most elég sokat mesélhetnék például arról, hogy amikor isiászom volt, mennyit segítettek nekem mindenesti a galambpózok és más farizomnyújtások, hogy ne fájjon annyira megtenni azt a három lépést a nappalitól a konyháig...
De miért akarjuk MÉG, ezen felül, picit megismerni a testünk működését, mielőtt a jógaszőnyegre lépünk (és miért fontos MÉG kontrolláltan, tudatosan, „értően” mozogni, ha már egyszer rajta vagyunk)?
A Jóga – a nagybetűs Jóga, aminek a fizikai mozgás csak egy fontos szelete a nyolcból – az összehangolás, az egyesítés gyakorlata, ezt jelenti az eredeti szanszkrit szótő is, és az ászana-gyakorlásunk valójában akkor lesz teljes értékű, ha ez a szemlélet tükröződik benne. Akár csoportos órára megyünk, akár otthon jógázunk egyet, a célunk az, hogy a test, a lélegzet és az elme ne egymástól függetlenül, külön-külön mozogjon, hanem minél inkább összehangoljuk ezeket. A test mozgása segítse a lélegzetet kiteljesedni, a lélegzetek segítsék a pózokat elmélyíteni, az elme pedig ahelyett, hogy a bevásárlólistán vagy a párkapcsolati nehézségeken pörögne, fókuszáljon a légzés hangjára, a mozdulatok érzeteire, miközben segít összehangolni egymással a kettőt. És ebben – mármint az elme teljes értékű bevonásában – rengeteget segít, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy adott mozdulatot pontosan hogyan, milyen lépésekben kell kivitelezni, és miért éppen úgy. Vagy hogy milyen ízületek, izmok dolgoznak egy ászanában, és miért éppen azok; melyik testtájak pihennek, és miért éppen azok.
Az anatómia tehát nem csak egy unalmas információhalmaz tud lenni egy jógagyakorlónak (bár szerintem is tud néha unalmas lenni...), hanem sokkal inkább egy hasznos plusz eszköz, amivel vigyázhatunk a testünk egészségére és támogathatjuk az elme fókuszáltságát.
Ha szeretnél egyből értesülni a hasonló blogposztokról, görgess lejjebb és iratkozz fel, hogy naprakész maradj!
A WeFlow Instagram oldalán pedig találsz is néhány rövid videót ebben a témában Ágitól.
